Szeptember nyolcadikán, 31 ország képviselőinek jelenlétében, Pozsony adott otthont a 2025-ös PISA-tesztelési eredmények bemutatójának. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD által szervezett Nemzetközi Tanulói Teljesítményértékelési Program 2000 óta 3 évente felméri, mennyire tudják a 15 éves diákok valós élethelyzetekben alkalmazni az iskolában megszerzett tudást, azt méri, hogyan boldogulnak a tanulók szövegértési, matematikai és természettudományos problémákkal. A mért kompetenciákat a 2025-ös mérésen kiegészítették a “tanulás a digitális világban” fejlesztési területtel. . A PISA-eredményeket a kezdetek óta először nem az OECD párizsi székházában mutatják be. A legutóbbi mérésben 91 ország vett részt, köztük OECD-tagországok és partnerországok is.
Jelentősen javult a szlovákiai diákok természettudományi kompetenciája, az OECD-átlaghoz képest jobban teljesítenek matematikából, a szövegértés terén azonban fokozatos visszaesés figyelhető meg az elmúlt évek méreseit összehasonlítva. A természettudományos ismeret 13 ponttal növekedett az előző ciklushoz képest, míg az OECD-átlag 23 ponttal visszaesett. A társadalmi-gazdasági háttér továbbra is meghatározó a szlovákiai diákok körében, tehát az a tényező, hogy a hovaszületettség hatással van arra, milyen érvényesülési lehetőségei vannak a fiataloknak. Egy hátrányos helyzetű családban felnövő gyermek kisebb eséllyel érhet el tanulmányi sikereket, mint aki jó családi háttérrel rendelkezik. Erre a tényállásra az OECD már korábban figyelmeztette Szlovákiát
Az eredményességet befolyásoló tényezők között az oktatási minisztérium az óvodalátogatás mértékét is kijelölte, az óvodai nevelésben résztvevő diákok 70 százaléka nem érte el a minimum ismereti szintet a felmérésen, ellenben azok a gyerekek, akik három évig látogatták az óvodát, az országos átlag felett teljesítettek. Az óvodalátogatás és társadalmi-gazdasági háttér összefüggéseire is rámutatnak a 2025-ös PISA-tesztelések eredményei, a jó családi háttérrel rendelkező diákok nagyobb eséllyel látogatják az óvodát a hároméves korhatártól, a hátrányos szociális helyzetből jövő gyerekek nagy része csak 5 éves korában lép be az óvodába, a legrosszabb szociális helyzetben élők közel 6 %-a nem vesz részt az óvodai nevelésben. Ezekre a trendekre és az OECD-javaslat hatására az oktatási minisztérium 2025 őszén terjesztette elő a kötelező hároméves óvodalátogatás tervét, amelyet 2025 októberében a parlament elfogadott és 2028 őszén lép hatályba.
“Az látszik, hogy miközben az OECD-átlag minden egyes indikátor esetében sajnos lefelé halad, Szlovákia inkább javuló tendenciát mutat az elmúlt években, és ez részben annak is köszönhető, hogy a szakpolitikai lépések próbálják kompenzálni azokat a hátrányokat, amelyek eddig az oktatási rendszerben voltak, az egyik ezek közül pont a hátrányos helyzetű gyerekeknek a felzárkóztatása. Azt látjuk, hogy az óvodáztatás egyértelműen sikerhez vezet, minél többet jár a gyerek óvodába, annál nagyobb esélye van utána a sikerre az általános iskolában is. Ezért jó hír, hogy 2027-től a négyéves, 2028-tól pedig a hároméves gyerekek már kötelező módon fognak óvodába járni.” – mondta el rádiónknak a helyszínen Ravasz Ábel az oktatási miniszter tanácsadója, aki arról is beszámolt, hogy ugyan egyelőre nem készült elemzés a nemzetiségi oktatásban résztvevő diákok eredményeiről, a közeljövőben ezeket az adatokat is nyilvánosságra hozzák.
Mathias Cormann, az OECD főtitkára online beszédében elmondta, hogy a PISA-mérések történetében ez volt az eddigi legnagyobb tesztelés, világszerte 776 ezer diák kapcsolódott be, ugyanakkor a nagyobb számok nagyobb visszaesést is hoztak az eredményességben, a matematikai és szövegértési ismeretek terén történelmi mélypontot mutatnak a számok.
František Ružička, az OECD főtitkárhelyettese kiemelte, hogy a mostani eredményekért nem okolható sem a covid-járvány sem a mesterséges intelligencia térnyerése, ennél mélyebben húzódó rendszerszintű problémákat kell feltárni az oktatásügyben, és változtatni kell azon a tendencián, hogy az elmúlt tíz évben a fiatalok több információt kapnak, mint termelnek.
Tomáš Drucker oktatási miniszter regionális beszámolójában kiemelte, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni az olvasási készség fejlesztésére, hiszen enélkül az alappillér nélkül a PISA által mért többi kompetencia is visszaesést mutathat a jövőben, “az olvasás kapu a többi kompetenciához” – tette hozzá a kérdéskörhöz František Ružička, az OECD főtitkárhelyettese.
Drucker az eseményt kísérő sajtótájékoztatón ugyanakkor elmondta, hogy a 2025-ös eredmények azt bizonyítják, hogy az elmúlt évek oktatási reformjai jó irányba indultak el. A szakemberek arra is figyelmeztettek, hogy a jövőben elengedhetetlen lesz a szülők bevonása a tanulási folyamatba: ha a szülő nem érdeklődik gyermeke iskolai teljesítménye iránt, az hatással van a diák eredményességére – mutatják ki a friss adatok.
A PISA-eredményeket az oktatáspolitika fejlesztésére használják fel, a korábban mért eredmények fontos szerepet játszottak például a tantervi reform kialakításában. A PISA felmérés 2025. április 1-je és 30-a között zajlott Szlovákiában 300 iskola és közel 6684 tizenöt éves diák részvételével.
