Mi történt? Augusztus 4-ről 5-re virradó éjszaka a lipcsei–hallei repülőtér biztonsági övezetében a hatóságok egy drónt találtak egy ukrán Antonov AN-124 teherszállító repülőgép közelében. Az eszköz robbanóanyagot és indítószerkezetet is tartalmazott. A rendfenntartók hatástalanították a szerkezetet; a repülőtér Európa egyik legzsúfoltabb áruszállítási központja, továbbá az Ukrajna felé irányuló NATO-logisztikai szállítások egyik kulcshelyszíne.
Mit állít Németország? Alexander Dobrindt belügyminiszter szerint a rendőrségi vizsgálat, az elkövetés mintázata és a hírszerzési információk együtt bizonyítják az orosz felelősséget. Úgy fogalmazott, hogy a drón felépítése, alkatrészei és robbanóanyaga az ismert orosz hibrid műveletek jellegzetességeit mutatják. Dobrindt azt mondta: Németország „nem hadban áll, de naponta hibrid támadások célpontja” — ezért a fenyegetettségi szintet „általános”-ról „magas”-ra emelték. Johann Wadephul külügyminiszter szerint Oroszország „tudatosan döntött” a kétoldalú kapcsolatok további megterheléséről.
Milyen ellenlépések születtek? Németország szeptember 18-ig bezáratja a bonni orosz főkonzulátust, és megszünteti a berlini Orosz Ház kulturális központ működési szerződését. Berlin az EU-n belül további személyek orosz szankciós listára helyezését fogja kezdeményezni, szigorítja az orosz állampolgárok határellenőrzését, és erőteljesebben fellép Oroszország árnyékflottájával szemben. Az orosz nagykövetet beidézték. Moszkva elutasítja a vádakat, és azt mondja, Berlin nem tett közzé konkrét bizonyítékokat.
Hogyan reagált Szlovákia? Pozsony határozottan elítélte az esetet, és egyetért a német hatóságok álláspontjával abban, hogy az orosz hibrid hadviselés közvetlen veszélyt jelent az európai infrastruktúrára és a NATO-szövetségesek biztonságára.
TASR
