Na hlavný obsah

34 évvel ezelőtt fogadták el a Szlovák Köztársaság Alkotmányát

Az alkotmány napja apropóján az alaptörvény jelenéről és jövőjéről is szó esett.

Foto: TASR/Jakub Kotian

Négy hónappal az önálló Szlovák Köztársaság megalakulása előtt, 1992. szeptember 1-jén fogadta el a Szlovák Nemzeti Tanács az Alkotmányt. A dokumentumot az Együttélés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Ján Čarnogurský vezette ellenzéki Kereszténydemokrata Mozgalom tiltakozása ellenére is elfogadták: a jelen lévő 134 képviselőből 114-en szavaztak mellette. Az elfogadás óta eltelt 34 évben a kérdés az, mennyiben sikerült megfelelni azoknak az értékeknek, amelyek mellett az ország akkor elkötelezte magát.

Az alaptörvényt 1992 óta 23 alkalommal módosították, ami felveti a kérdést, hogy ezek valódi, rendszerszintű reformok voltak-e, vagy inkább aktuálpolitikai célokat szolgáló, tendenciózus beavatkozások. A szakértők szerint Szlovákia azon országok közé tartozik, ahol viszonylag könnyű alkotmányt módosítani, ezért egy ideje felmerül, hogy az alaptörvény védelmét valamilyen módon meg kellene erősíteni. Nemzetközi példaként szóba került az ír modell, ahol kötelező a népszavazás, a skandináv megoldás, amely szerint egy módosítást csak választási cikluson átívelve, két egymást követő parlament hagyhat jóvá, valamint a cseh modell, ahol a kétkamarás parlament mindkét háza jóváhagyása szükséges a módosításhoz.

Eddig azonban egyik ilyen védelmi mechanizmus sem került bevezetésre, miközben a kormány a napokban már jóvá is hagyott egy új javaslatot: egy különleges, kifejezetten kormányváltás céljából kiírható „népi szavazás” bevezetését. A kezdeményezéshez – csakúgy, mint egy hagyományos népszavazáshoz – 350 ezer aláírás összegyűjtésére volna szükség, azzal a megkötéssel, hogy egy kormány megbízatásának első vagy utolsó hat hónapjában nem lehetne kiírni, és egy kormányzati ciklus alatt csak egyszer lenne rá lehetőség. A javaslat ugyanakkor könnyítene az érvényességi feltételeken is: nem az összes választópolgár többségének szavazatára volna szükség, elegendő volna, ha a leadott voksok száma meghaladná a legutóbbi parlamenti választáson leadott szavazatok hatvan százalékát – ez a küszöb jelentősen alacsonyabb, mint amit a népszavazásoknál megszokott, gyakran megugorhatatlannak nevezett arány jelent.

Mészáros Lajos volt alkotmánybíróval Tilajcsík Dóra beszélgetett a keddi Reggeliben.

Mentett cikkeim

    Tovább

    Legolvasottabb

    Legfrissebb híreink a Otthon rovatban