A voksolás tétje messze nem a közvetlen tagság: a támogató szavazat pusztán tárgyalási mandátumot adna, a tényleges belépésről pedig később külön népszavazás lenne, legkorábban 2028-ban. Izland 2009-ben adta be csatlakozási kérelmét a 2008–2011-es pénzügyi válság következményeként, ám a tárgyalásokat 2013-ban, egy euroszkeptikus kormány hivatalba lépésével leállították. Az ország ma az Európai Gazdasági Térség tagjaként eléri az egységes piacot, ugyanakkor az uniós döntéshozatalban nincs szavazati joga.
A leghevesebb vitát a halászat szabályozása váltja ki: ez az izlandi gazdaság egyik kulcságazata, és az EU-s keretekhez igazítása már az előző tárgyalási körben is súlyos nézetkülönbségeket eredményezett. A közhangulatra geopolitikai tényezők is hatnak, köztük Trump elnök grönlandi ambíciói és az amerikai biztonsági garanciák gyengülése.
A közvélemény erősen megosztott: a Gallup legfrissebb felmérése 46–46%-ot mutat, 8% bizonytalannal, míg a Maskína júliusi kutatása 53–47%-os igen-arányt jelzett. Mindkét oldal hangsúlyozza, hogy az eredményt döntően befolyásolhatja a részvétel.
TASR, government.is, Euronews, CNBC
