Az atomenergia a legtöbb ország villamosenergia-ellátásának nélkülözhetetlen pillére, ezért amikor a tartós hőség és az extrém csapadékhiány miatt történelmi mélypontra csökkent a Duna vízszintje, több állam – köztük Magyarország is – az energiaválság küszöbére sodródott. Az Ausztriában lehullott csapadéknak köszönhetően a helyzet az elmúlt napokban enyhén javult, ám az előrejelzések szerint a vízállás továbbra is gyorsan változhat, ezért a következő hetek kulcskérdése, hogy biztonságosan üzemben tarthatók-e a még termelő blokkok.
Az elmúlt hetekben minden figyelem a paksi és a csernavodai atomerőműre szegeződött: Magyarország és Románia is igyekezett a lehető leghosszabb ideig fenntartani a termelést. Románia végül tegnap a lekapcsolás mellett döntött, mivel a vízszint ismét csökkenni kezdett. Magyarországon a hét eleji enyhe vízszintemelkedés lehetővé tette egy újabb turbina visszakapcsolását, a dunai trend azonban továbbra sem kedvező, így a szakma egyértelművé tette: sem az energiaellátás biztonsága, sem a gazdasági szempontok nem írhatják felül a nukleáris biztonsági előírásokat.
A helyzet kezelésére a kormány a fenékküszöb megépítése mellett döntött, amelynek elkészültéig két elsüllyeszthető bárkával emelnék meg a Duna vízszintjét Paksnál. A szakértők szerint az 1983-ban alkalmazott ideiglenes megoldás – amelyet sokan ma is előszeretettel emlegetnek – 2026-ban már nem tekinthető követendő példának, ahogy a hidegvízcsatorna elrekesztésére vonatkozó javaslatok sem jelentenének valódi megoldást. Hosszú távon a szakértők szerint az lenne kívánatos, ha Paks le tudna válni a Dunáról, és át tudna térni más típusú – például hűtőtornyos – hűtési rendszerre, amellyel Szlovákia már rendelkezik; ez az átállás azonban éveket vehet igénybe. A téma a hazai közéletben is komoly vitát váltott ki: egyes szereplők a vízlépcsőépítést szorgalmazzák, mások szerint inkább az erőmű hűtési rendszerét kellene a folyó megváltozott hidrológiai valóságához igazítani.
A részletekről Pázmándi Tamás atomfizikus, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont főmunkatársa, a Magyar Nukleáris Társaság tagja beszélt Tilajcsík Dórának a pénteki Reggeliben.
