A csomag elfogadása körül több tagállam is kifogásokat emelt, de a leglátványosabb ellenállást ezúttal Görögország tanúsította — Athén csak jelentős engedmények árán volt hajlandó csatlakozni a megállapodáshoz.
A görög fenntartások mögött saját gazdasági érdekek állnak, ugyanakkor az eset azt is tükrözi, hogy az EU-n belül egyre nehezebbé válik közös álláspontra jutni az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciókon. Magyarország neve korábban rendszeresen felmerült az ilyen vitákban; brüsszeli értesülések szerint Budapest ezúttal visszafogottabb szerepet játszott.
Az elfogadott csomag ugyan gyengébb a tervezettnél, az EU huszonegy szankciós köre azonban így is komoly nyomást jelent Moszkva számára — kérdés, hogy a kompromisszumok érdemi lyukakat ütnek-e a rendszeren.
Az EU legújabb Oroszország-elleni szankciós csomagjáról, a görög vétó hátteréről és az uniós döntéshozatal dilemmáiról Juhász László Arató László brüsszeli újságíróval beszélgetett a Pátria Rádió Reggeli című műsorában.
