
Az Európát sújtó hőhullámot, majd az azt követő pusztító viharokat több szakértő is egyfajta utolsó figyelmeztetésként értékeli a klímaváltozás következményeinek komolyan vételére. A régió a globális átlagnál is gyorsabban melegszik, ezért az utóbbi hetek tapasztalatai feltehetően csak a kezdetet jelentik – a hőhullámok mellett a hidegfrontokat kísérő heves viharok és villámárvizek is egyre gyakoribbá válnak.
A folyamat – mivel már elindult és nem fordítható vissza, legfeljebb lassítható – miatt a legfontosabb feladat jelenleg a következmények mérséklése és az alkalmazkodás. A beszélgetés kitért arra is, hogy ezen a téren jelenleg jelentős lemaradásban vagyunk, különösen, ha a probléma súlyosságához mérjük a felkészültséget – és arra is, hogy egyes döntéshozók továbbra is bagatellizálják a klímaváltozás következményeit, miközben a hőség nemcsak a munkavállalókat és a túlhevült kórházak betegeit, hanem a döntéshozókat magukat is érinti.
A probléma ugyanakkor már régen túlmutat a szűken vett klímapolitikán: a globális felmelegedés hatásai az államigazgatástól a gazdaságig szinte minden területet érintenek, és végső soron leszivárognak a háztartások szintjére is, befolyásolva az életszínvonalat. A beszélgetés zárásaként szó esett azokról a lépésekről is, amelyeket a kormányzatoknak mielőbb meg kellene tenniük ahhoz, hogy a lehetőségekhez mérten kézben tudják tartani a helyzetet.
Az alkalmazkodás lehetőségeiről Nyitrai Emese nemzetközi klímapolitikai szakértővel, a 2026 júniusában zárult ciprusi soros elnökség alkalmazkodási szakértőjével beszélgetett Tilajcsik Dóra a pénteki Reggeliben.