„Aszpikpatkány egy olyanfajta felelősség, amit én eddig színészként nem éltem át. Írok és költők szavai voltak a számban. Itt a saját gondolataimat, zenémet közvetítem. Ez egy kitettség, sérülékeny pozíció, ezért is jobban izgultam a színpadon, mint korábban bármikor” – mondja Hostomský Fanni. Értem, miért gondolja ezt, még akkor is, ha folyamatosan mondogatom, Aszpikpatkány zenéje, szövegvilága és üzenete olyan szegmenssel gazdagítja mesterfokon a szlovákiai magyar könnyűzenét, ami nagyon hiányzott belőle. A színművész a Pentaton vendége volt, ahol egyebek mellett alaposan kiveséztük a Lakoma dalait.
A podcastből kiderül:
- honnan jött és hogyan fogadta a környezete Aszpikpatkányt,
- kik alkotják a zenekarát,
- kik járnak a fellépéseire,
- miért gondolja azt, hogy a jó koncertek nem hosszabbak negyvenöt percnél,
- hogy került szóba cserihanna, akit a riporter a magyarországi Aszpikpatkánynak nevezett, Fanni pedig inkább fordítva gondolja, ő az itteni cserihanna,
- hogyan készült az eredetileg a Gombaszögi Nyári Tábor himnuszának íródott gsz című szerzemény,
- melyik az a zeneszám, amely a fellépésein nem csendül fel,
- mi az alaptörténete a slágeres Utálom az alkoholt címűnek,
- mennyire megszerkesztett a címadó Utódal (Lakoma) utolsó harmada,
- hol találkozott a Vákuum refrénjében hallható Ördög útja, a drum and bass és a hallelujah,
- mitől különleges A falban kígyók laknak című azon felül, hogy közreműködővel, Veréb Szép Árnikával készült, aki a szövegét írta és énekel benne,
- miért alakult ki diskurzus a szerzemények sorrendjéről az albumon,
- az alkotás során miért tűnt kevésbé jó ötletnek az előre fixált Lakoma cím, és hogyan lett belőle mégis megfelelő elnevezés,
- mit lehet tudni a még a nyáron érkező új daláról,
- most miért gondolkodik trilógiában.
Puha József Hostomský Fanni Aszpikpatkánnyal készült beszélgetése az augusztus 6-i Pentatonban hangzott el.
