A szlovákiai jogállamiság és alapjogok helyzetéről, valamint az uniós forrásokra gyakorolt lehetséges hatásairól tartottak vitát az Európai Bizottság és az EU Tanácsa képviselőinek részvételével szerdán az Európai Parlamentben.
A szlovákiai EP-képviselők álláspontja élesen megoszlott. A PS-es Ódor Lajos szerint a lakosság többsége erősen támogatja az EU- és NATO-tagságot, ezért támogatásáról biztosította, a megfogalmazása szerint „önjelölt földesurakkal” szembeszállókat, majd kiemelte: Szlovákiának „még mindig vannak független intézményei”, s „az Európai Bizottság, az Európai Ügyészség vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal” változatlanul védi a lakosság pénzügyi érdekeit.
„Biztosan soha nem támogatnánk a korrupcióért, sikkasztásért vagy drogdílerkedésért járó büntetések csökkentését” – jelentette ki a Btk.-módosításai kapcsán Republika részéről Milan Uhrík.
Ugyanakkor hozzátette, visszásnak tartja az EP-ben „Szlovákiát ócsárolni”.
A KDH-ás Miriam Lexmann a korrupció súlyosságára hívta fel a figyelmet, és az igazságosság melletti kiállását hangsúlyozta.
„Csak azért folytatnak itt dzsihádot Szlovákia ellen, mert békét akarunk az Oroszországi Föderációval, az alkotmányban két nem szerepel, és mert elutasítottuk a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését és elutasítjuk a fasizmus európai vereségének kétségbe vonását” – jelentette ki a Smer-SD-és Ľuboš Blaha, kitalációnak nevezve a korrupcióról és a jogállamisági problémákról szóló állításokat.
Párttársa, Judita Laššáková hangsúlyozta, ha az EP-t nem változtatják vissza az unió jövőjét taglaló pluralizmus szentélyévé, akkor „az igazságszolgáltatás vesztőhelyévé” lesz.
(TASR)
