A napokban kezdődött az Európai Parlament idei első ülése, ahol már a napirend előtt szóba került a Beneš-dekrétumok ügye. A magyarországi ellenzéki Tisza párt nyomására a tömörülés brüsszeli frakciója, az Európai Néppárt azt szorgalmazza, hogy az állampolgári és jogi szakbizottság vizsgálja meg a módosítást, amely értelmében akár hat hónap börtönbüntetéssel is sújthatják azokat, akik megkérdőjelezik a dekrétumokat.
A témával ezt követően az európai parlamenti képviselők plenáris szinten is foglalkozhatnak. A fő kérdés azonban továbbra is az, hogy mit lép az Európai Bizottság, amely egyre több levelet kap Beneš-ügyben.
Mindeközben a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését kriminalizáló módosítás árnyékában kialakult politikai vitában komoly indulatokat keltett a Felvidék kifejezés használata. A szó a magyarok és a szlovákok számára is mást jelent.
Arról, hogy az Európai Bizottság mit lép a Büntető Törvénykönyv módosítása kapcsán és, hogy milyen hullámokat generált Felvidék kifejezés használata, arról Kollai István történésszel, Közép-Európa szakértőt, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Pozsonyi Comenius Egyetem kutatójával Tilajcsík Dóra beszélgetett a szerdai Reggeliben.
