Az Egyesült Államok venezuelai katonai beavatkozása és Nicolás Maduro letartóztatása súlyos emberáldozatokkal, regionális diplomáciai feszültséggel és nemzetközi tiltakozással járt, miközben Washington további fellépéseket sem zár ki.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap kijelentette, hogy Washington „irányítja” Venezuelát, miután amerikai különleges egységek őrizetbe vették Nicolás Maduro venezuelai elnököt és feleségét, akiket az Egyesült Államokba szállítottak.
Maduro New Yorkban áll szövetségi bíróság elé kábítószer-kereskedelemmel, fegyvercsempészettel és narkoterrorizmussal kapcsolatos vádak miatt. Caracasban ideiglenes államfőként Delcy Rodríguez átvette az ország irányítását, és bizottságot hozott létre Maduro és felesége szabadon bocsátásának elérésére.
Rodríguez egyúttal együttműködést és párbeszédet ajánlott az Egyesült Államoknak, hangsúlyozva, hogy Venezuela békét és kiegyensúlyozott kétoldalú kapcsolatokat szeretne.
A katonai beavatkozásnak súlyos következményei voltak: a New York Times értesülései szerint az amerikai akció halálos áldozatainak száma elérte a nyolcvanat, köztük biztonsági erők tagjait és civileket. A venezuelai védelmi minisztérium megerősítette, hogy az elnök testőrségének jelentős része életét vesztette. Washington szerint amerikai veszteség nem történt.
A térségben nő a feszültség: Gustavo Petro kolumbiai elnök élesen visszautasította Donald Trump kijelentéseit, aki drogkereskedelemmel vádolta meg őt, és egy esetleges kolumbiai katonai beavatkozást sem zárt ki. Petro elfogadhatatlannak nevezte Caracas bombázását, és történelmi precedens nélküli lépésről beszélt.
Nemzetközi szinten Irán is reagált: Teherán elítélte Maduro őrizetbe vételét, jogellenesnek nevezte az akciót, és felszólított a venezuelai elnök azonnali szabadon bocsátására, megerősítve Irán és Venezuela szövetségét.
(tasr, new york post)
