A nagyjából 210 milliárd eurónyi orosz állami vagyon zárlata nem félévente kerül újra napirendre, hanem határozatlan időre „lezárják a kincstárat”. A cél papíron világos: stabil alapot teremteni Ukrajna 2026–27-es finanszírozásához, akár úgy is, hogy a pénz a béke utáni jóvátétel logikáját előlegezze meg.
De a döntés legalább ennyire geopolitikai üzenet: Európa azt jelzi Washingtonnak és Moszkvának, hogy a befagyasztott vagyon sorsáról nem lehet feje fölött dönteni, és a kontinens nélkül nincs fenntartható megállapodás.
Mindeközben Kijev most olyan engedményt is lebegtet a békemegállapodási javaslatok sűrűjében, amit korábban tabunak tartottunk.
Rácz András posztszovjet térségi szakértővel, a német külpolitikai társaság a DGAP kutatójával, a budapesti Corvinusz Egyetem oktatójával Kálmán Norbert beszélgetett.
