Krisztus feltámadását ünnepli a keresztény világ

Húsvétvasárnap van. Az ószövetségi pászka ünnepéből kinőtt legnagyobb keresztény ünnepen, húsvétkor, a keresztény egyházak tanítása szerint a hívők Krisztus győzedelmes feltámadását, a halál legyőzését, az emberiség megváltását ünneplik. Húsvétvasárnap ünnepi szentmiséket mutatnak be minden templomban, és hirdetik, hogy az Üdvözítő „Feltámadt, valóban feltámadt”, Isten irgalmas szeretete győzött a bűn és a halál felett. A húsvétvasárnapi szertartásnak része a húsvéti ételek, így bárányhús vagy sonka, kalács, tojás és bor megáldása. A szentelés után a hívők siettek haza, mert a néphit szerint az elsőként hazaérő első lesz az aratásban. A szentelt étel maradványainak varázserőt tulajdonítottak: a tojás héját a veteményre szórták, a kotlós fészkébe tették vagy meghintették vele a vetést, hogy jégverés, üszög kárt ne tegyen benne. Húsvét időpontja a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap. A nyugati kereszténység húsvétvasárnapja legkorábban március 22-ére, legkésőbb április 25-ére, míg a keleti – ortodox, pravoszláv – egyházaké legkorábban április 4-ére, legkésőbb május 7-ére esik. Az idei azon kevés esetek egyike, amikor a két egyház egyazon napon ünnepel. (MTI, Magyar Kurír)