A magyar Országgyűlés elnöke ünnepi beszédet mondott az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója, a magyar nemzeti ünnep alkalmából a nagykövetség által rendezett fogadáson.
Beszédében rámutatott: a Felvidék különösen jeles helyszíne az emlékezésnek és az ünneplésnek, mivel – mint mondta – „itt volt a kezdet és a vég”, mert bár a szó szűk értelmében vett forradalom Pesten tört ki március 15-én, a politikai és pénzügyi szabadságharc már március 3-án a Pozsonyi Országgyűlésben elkezdődött, a fegyveres szabadságharc pedig 1849. szeptember 27-én a komáromi erődben ért véget.
Kövér szerint a birodalmak ütközőzónájában élő magyarság történelmi tapasztalata, hogy valamely birodalmi megszállásnál csak egyvalami rosszabb: az, ha egy másik birodalom szabadít fel minket.
Úgy véli, 1990-ben a magyarokat és történelmi sorstársaikat Közép- és Kelet-Európában nem az úgynevezett szabad világ, hanem csak a nyugati kapitalizmus birodalma szabadította ki a keleti kommunizmus lágeréből.
Az ünnepi fogadás során a magyar köztársasági elnök által adományozott állami kitüntetéseket is átadtak. Kónya Péter, az Eperjesi Egyetem rektora a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést, Csémi Szilárd, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség szervezeti alelnöke, Iván László, Szepsi volt alpolgármestere és Pelle Tibor, a Rimaszombati Katolikus Kör alapítója a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapta.
